Fejlec 01

„Schnitta Sámuel” Magyar Éttermi Kultúráért Egyesület elnökségétől

 

 

MEGHÍVÓ

                        Ezúton tisztelettel meghívom a „Schnitta Sámuel” Magyar Éttermi Kultúráért Egyesület (székhely: 4026 Debrecen, Darabos u. 4. fszt. 2. ) közgyűlésére!

                        A közgyűlés helye: 1143 Budapest, Stefánia út 34-36.

Regiment Étterem különterme

                        A közgyűlés ideje: 2020. február 3. napja 10.00 óra

                        Napirendi pontok:

  1. Elnökségi tagok választása
  2. Az alapszabály módosítása
  3. Egyebek

A közgyűlésen minden tag részt vehet. A szavazati jog gyakorlásának feltétele a közgyűlésen történő regisztráció!

A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.

A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik (Alapszabály VIII.1. pont).

A szavazás nyilvánosan (nyíltan) történik (Alapszabály X. 11. pont).

A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.(Alapszabály X.7.pont)

A közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlést ugyanezen helyszínre 10.30. percre hirdetjük meg, azzal, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz

A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak (Alapszabály X.5. pont).

Megjelenésére feltétlenül számítva, maradtam tisztelettel:

Debrecen, 2020. január 13.

                                                                      

                                                                                             

          Török István János

     elnök

Schnitta Sámuel Magyar Éttermi Kultúráért Egyesület
+36-30-990-94-01
www.schnittaegyesulet.hu

 

Melléklet: napirendi pontok részletezése az Alapszabály X.5. pont második bekezdése szerint

Melléklet!

A „Schnitta Sámuel” Magyar Éttermi Kultúráért Egyesület közgyűlésének napirendi pontjaihoz az Alapszabály X.5. pont második bekezdése szerint

  1. Az elnökség tagjainak választása

E körben az elnökségi tagok választása okszerűen összefügg az Alapszabály esetleges módosításával, amennyiben nem kerül sor 5 fős elnökség megválasztására. Az előterjesztés valamennyi változatot bemutatja.

Fontos, hogy elnököt már nem kell választani, hiszen az korábban megtörtént!

Abban az esetben, ha 4 elnökségi tag választására kerül sor, nem módosul az Alapszabály tartalmilag, csak az érintettek neve kerül bejelentésre a Bíróságra.

Amennyiben csak 2 elnökségi tag választására kerül sor, akkor a kisebb módosítás mellett kerül a nevük bejelentésre.

Ha úgy dönt a közgyűlés, hogy nem szükséges az elnökség, csak ügyvezető elnök működik a jövőben, az jelentős módosítást eredményez az Alapszabályban.

  1. Az alapszabály módosítása (minden módosítási javaslat vonatkozásában egyenként kell szavazni!) az alábbiak szerint:
  • Abban az esetben, ha a hatályos alapszabály szerint 5 (öt) elnökségi tag megválasztásra kerül, akkor:

Az Alapszabály X. pontjának 16. alpontja az alábbiakban módosul:

  1. 16. Az egyesület vezető tisztségviselői:

 

          Az egyesület elnöke:

 

Török István János, 2017 Pócsmegyer-Surány, Rózsa u. 84., an:  Baumgartner Mária

 

          Az elnökség tagjai: ………………..

                                              ………………..

                                              ………………..

                                              ………………..

         

Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.

A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

 

Az elnök képviseleti joga önálló és általános, az akadályoztatása esetén eljáró két elnökségi tag képviseleti joga együttes és általános.

 

  • Abban az esetben, ha a hatályos alapszabály szerinti 5(öt) elnökség tag megválasztása helyett, csak 3 elnökségi tag megválasztására kerül sor, akkor:

Az Alapszabály X. pontjának 16. alpontja az alábbiakban módosul:

  1. 16. Az egyesület vezető tisztségviselői:

 

          Az egyesület elnöke:

 

Török István János, 2017 Pócsmegyer-Surány, Rózsa u. 84., an:  Baumgartner Mária

 

          Az elnökség tagjai: ………………..

                                              ………………..

                                             

         

Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.

A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

 

Az elnök képviseleti joga önálló és általános, az akadályoztatása esetén eljáró két elnökségi tag képviseleti joga együttes és általános.

 

Elnökség

 

  1. 13. Az elnökség az egyesület 3 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
  • Abban az esetben, ha a hatályos alapszabály szerinti 5(öt) elnökség tag megválasztása, illetve 3 elnökségi tag megválasztására sem kerül sor, akkor az alapszabály az alábbiakban módosul, és ebben az esetben az ügyvezető elnök megválasztásra kerül:

II.

Az egyesület célja, tevékenysége

 

Az egyesület célja:

- Az egyesület éttermi-vendéglátós szakma érdekképviseletét látja el.

- A „hagyomány és modernizáció” alapelvnek megfelelően őrzi a magyar éttermi vendéglátás hagyományait és segíti azok átörökítését.

- Elősegíti a szakma gyakorlóinak azonos célok és feladatok megvalósításának koordinációját:  a szakmai munka tartalmi követelményeinek, színvonalának kidolgozásában és meghatározásában, -   Kezdeményezi szakmai rendezvények szervezését, részt vesz azok lebonyolításában. Szakmai jellegű továbbképzéseket szervez és lebonyolít tanulóknak, valamint gyakorló szakembereknek.

- Szakmai versenyeket szervez.

- Segíti a tagok bel- és külföldi kapcsolatainak kiépítését.

- Kötelezettséget vállal a szakma művelői közötti információk kölcsönös áramoltatására.

- Szakmai könyvek, illetve kiadványok összeállításában és véleményezésében részt vesz, illetve kezdeményezi ezek felülvizsgálatát és megjelentetését.

- Javaslatot tesz a „Schnitta Sámuel” a Magyar Éttermi Kultúráért Életműdíj cím és a Postumusz díj, a „Schnitta Sámuel” emlékérem, valamint a „Szakmai Munka Elismeréseként” oklevél odaítélésére és azt saját jogkörében át is adja.

- Minden eszközzel támogatja a tanuló ifjúság szakmai képzését, elsősorban a szakirányú képzésért felelős pedagógusok gyakorlati munkáján keresztül, az Ifjúsági - vagy Oktatási Bizottság működtetésével.

 

Az Egyesület biztosítja, hogy közhasznú szolgáltatásaiból a tagjain kívül más is részesülhessen, melyről az Egyesület ügyvezető Elnöke dönt.

 

Az Egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel. Amennyiben az Egyesület befektetési tevékenységet végezne, Közgyűlése köteles befektetési szabályzatot készíteni és elfogadni.

 

Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

 

Az Egyesület ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint az egyesületi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat.

 

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és megyei, valamint fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.

 

Az Egyesület besorolási kategóriája: közhasznú szervezet.

 

III.

Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

 

  1. 6. Az egyesület közhasznú tevékenységével kapcsolatosan keletkezett iratok – a törvény alapján nem nyilvános adatok kivételével – nyilvánosak, azokba bárki betekinthet, és a saját költségére másolatot készíthet. Az iratbetekintésre és iratmásolásra vonatkozó igényeket írásban, az egyesület ügyvezető elnökéhez címzetten kell előterjeszteni. Az ügyvezető elnök az iratbetekintést és az iratmásolat kiadását az egyesület székhelyén, az igény bejelentésétől számított 8 napon belül köteles biztosítani a kérelmező számára. [Ectv. 37. § (3) bekezdés c.) pont]

VI.

A tagsági jogviszony keletkezése

 

 

  1. 1. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az ügyvezető elnökhöz kell benyújtani, aki a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

 

VII.

A tagsági jogviszony megszűnése

 

  1. 1. A tagsági jogviszony megszűnik:

         a./ A tag kilépésével.

         b./ A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

c./ A tag kizárásával.

 

  1. 2. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület ügyvezető elnökének címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az ügyvezető elnökhöz történő megérkezése napján szűnik meg.

 

  1. 3. Az ügyvezető elnök kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít. Az egyesület jó hírnevét csorbítja. Feladatok elvégzését akadályozza és ezáltal a tagságra érdemtelenné válik.

         Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

 

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az ügyvezető elnök folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az ügyvezető elnök meghallgatja, köteles biztosítani számára a védekezési lehetőséget. Az eljárás során a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az ügyvezető elnök a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az  érintett taggal.

 

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú ügyvezető elnök határozata ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez halasztó hatályú fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

 

IX.

A tagok kötelezettségei

 

  1. 1. Az egyesület tagja:

        

         a./ Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

         b./ Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.

         c./ Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.

         d./ Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az ügyvezető elnöknek bejelenteni.

 

 

X.

Az egyesület szervei

 

  1. 1. Az egyesület szervei:

a./ Közgyűlés

b./Ügyvezető elnök

 

A Közgyűlés

 

  1. 2. A közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve.

 

  1. 3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

 

  1. a) az alapszabály módosítása;
  2. b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
  3. c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;
  4. d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
  5. e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
  6. f) közhasznúsági melléklet elfogadása;
  7. g) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
  8. h) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
  9. i) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
  10. j) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

 

  1. 4. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. A közgyűlés ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. [Ectv. 37. § (1) bekezdés]

 

  1. 5. A közgyűlést az ügyvezető elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). [Ectv. 37. § (2) a) pont]

 

A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

 

A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

 

         A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az ügyvezető elnöktől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az ügyvezető elnök 2 napon belül dönt. Az ügyvezető elnök a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

 

     Ha az ügyvezető elnök a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

 

  1. 6. Az ügyvezető elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

d./ a tagok (a pártoló tagokon kívül) 1/3-a által az ok és cél megjelölésével kérhetik a közgyűlés összehívását.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

 

A rendes tagok 1/3-a által az ok és cél megjelölésével összehívni kért közgyűlést 15 napon belül köteles összehívni az ügyvezető elnök. Ennek elmulasztása esetén a közgyűlés összehívását indítványozó tagok bármelyike jogosult összehívni. 

 

  1. 7. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

 

  1. 8. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

 

  1. 9. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).

 

  1. 10. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
  2. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  3. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  4. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  5. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
  6. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  7. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a./ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b./ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

 

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. [Ectv. 38. § (1) és (2) bekezdés]

 

  1. 11. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. [Ectv. 37. § (2) a) pont] A közgyűlés az éves beszámoló jóváhagyásáról az általános szabályok szerint dönt.[Ectv. 37. § (2) d) pont] Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

  1. 12. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.[Ectv. 37. § (3) b) pont].

 

                                                           Ügyvezető elnök

 

  1. Az Egyesület ügyvezetését az egyesület ügyvezető elnöke látja el.

 

  1. Az ügyvezető elnököt az egyesület a rendes tagjai közül egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással választja az egyesület közgyűlése.

 

  1. Az ügyvezető elnök megbízatása 5 évre szól, megbízása lejártát követően újra választható.

 

  1. Az ügyvezető elnök megbízatása megszűnik:
  • határozott idő leteltével
  • visszahívással
  • lemondással
  • vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével
  • a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával
  • a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

 

  1. A vezető tisztségviselő a megbízatásáról az egyesülethez címzett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

 

  1. Az ügyvezető elnök 90 napot meghaladó akadályoztatása esetén, bármelyik egyesületi tag jogosult összehívni a közgyűlést új ügyvezető elnök választás céljából.

 

  1. Az ügyvezető elnök dönt mindazon kérdésekben, amelyet a jogszabály, vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

 

  1. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

 

  1. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
  2. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
  3. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
  4. Nem lehet vezető tisztségviselő aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont).
  5. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

  1. A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –,

a./        amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b./        amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c./        amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d./        amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

 

  1. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. [Ectv. 39. § (1) és (2) bekezdés]

 

  1. Az ügyvezető elnök hatáskörébe tartozik:

a./ az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e./ a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

f./   az általa összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

g./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

h./ a tagság nyilvántartása;

i./   az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

j./  az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

k./ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

l./   a tag felvételéről való döntés.

m/       döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal

 

  1. Az ügyvezető elnök által hozott határozatokat a határozatok tárába köteles bevezetni, akként, hogy az tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntések tartalmát, időpontját és hatályát.
  2. Az ügyvezető elnök a határozatait, azok meghozatalát követő 8 napon belül írásban igazolható módon közli az érintettek és közzéteszi az egyesület honlapján.

 

X/A.

 

  1. Pártoló tagság (2011. évi CLXXV. tv.(Ectv) 4. § (5) bekezdése)

 

Azon természetes személy, aki az egyesület célkitűzéseivel egyetért, de az alapszabályban foglalt, tagokra vonatkozó kötelezettséget nem vállalja, pártoló tagként csatlakozhat az egyesülethez a VI. pontban leírt módon. A pártoló tag nem jogosult az egyesület tevékenységében részt venni.

 

A pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt. A pártoló tag az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható.

 

Az egyesület pártoló tagja lehet az a büntetlen előéletű természetes személy vagy jogi személy, aki vagy amely az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással kíván részt venni. A pártoló tag tagsági jogviszonya a belépési nyilatkozattal keletkezik, amelyet az ügyvezető elnök fogad el.

 

A pártoló tag köteles az egyesület részére vagyoni hozzájárulást teljesíteni, az alapszabály és a közgyűlés határozatait betartani. Nem veszélyeztetheti az egyesület céljainak megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

 

A pártoló tag tagsági jogviszonya megszűnik:

  • a természetes személy pártoló tag halálával, nem természetes személy pártoló tag jogutód nélküli megszűnésével,
  • kilépéssel, bármikor, indokolás nélkül az elnökhöz benyújtott írásbeli nyilatkozat megtételével,
  • kizárással, ha a pártoló tag a jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

 

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az ügyvezető elnök folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az ügyvezető elnök meghallgatja, köteles biztosítani számára a védekezési lehetőséget. Az eljárás során a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az ügyvezető elnök a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az  érintett taggal.

 

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú ügyvezető elnök határozata ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez halasztó hatályú fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

 

A közgyűlés a fellebbezés tárgyában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát az elnök nyolc napon belül írásban köteles a kizárással érintett pártoló tagnak megküldeni, aki a határozat hatályon kívül helyezése iránt a Ptk. 3:35-3:36. §-ai alapján bírósághoz fordulhat.

 

A kizárásra okot adó magatartásról való tudomásszerzéstől számított egy év eltelte után kizárási eljárás a pártoló taggal szemben nem folytatható le.

  1. Egyebek

Bármely olyan felvetés, kérdés, amely a jelenlevő tagság szerint megbeszélést igényel, de abban határozat nem hozható!

           

Bejelentkezés

Partnereink

Baromfiudvar
E6d69b8381248c2797242765412faf90
Logo Sef
Logo Tp
Logonew
Mngsz
Vendeglatas00
Wacs

Copyright © 2017 Schnitta Egyesület. Minden jog fenntartva.