Fejlec 01

Az egyesület alapszabálya:

A „Schnitta Sámuel" Magyar Éttermi Kultúráért EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

Elhatározva a „Schnitta Sámuel" Magyar Éttermi Kultúráért Egyesület létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:

1.

Az egyesület adatai

  1. Az egyesület neve: „Schnitta Sámuel" Magyar Éttermi Kultúráért Egyesület
  1. Az egyesület rövidített elnevezése: „Schnitta Sámuel" Egyesület
  1. 3. Az egyesület székhelye: 4026 Debrecen, Darabos u. 4.fszt. 2.

 

  1. 5. Az egyesület alapító tagjainak  nevét  és lakóhelyét  tartalmazó  tagnévsor  az alapszabály  1.

számú mellékletét képezi.

II.

Az egyesület célja, tevékenysége

  1. Az egyesület célja:
    • Az egyesület éttermi-vendéglátós szakma érdekképviseletét látja el.
    • A „hagyomány és modernizáció" alapelvnek megfelelően őrzi a magyar éttermi vendéglátás hagyományait és segíti azok átörökítését.
    • Elősegíti a szakma gyakorlóinak azonos célok és feladatok megvalósításának koordinációját: Egyrészt a szakmai munka tartalmi követelményeinek, színvonalának kidolgozásában és meghatározásában, másrészt a szakmai követelmények mérésének módszertani kidolgozásában.
    • Kezdeményezi szakmai rendezvények szervezését, részt vesz azok  lebonyolításában. Szakmai jellegű továbbképzéseket szervez és lebonyolít tanulóknak, valamint gyakorló szakembereknek.
    • Szakmai versenyeket szervez.
    • Segíti a tagok bel- és külföldi kapcsolatainak kiépítését.
    • Kötelezettséget vállal a szakma művelői közötti információk kölcsönös áramoltatására.
    • Szakmai tankönyvek, illetve kiadványok összeállításában és véleményezésében részt vesz, illetve kezdeményezi ezek felülvizsgálatát és megjelentetését.
    • Javaslatot tesz a „Schnitta Sámuel" a Magyar Éttermi Kultúráért Életműdíj cím és a Postumusz díj, a „Schnitta Sámuel" emlékérem, valamint a „Szakmai Munka Elismeréseként" oklevél odaítélésére és azt saját jogkörében át is adja.

Az Egyesület biztosítja, hogy közhasznú szolgáltatásaiból  a tagjain kívül más 1s részesülhessen.

Az Egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági­ vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az  Egyesület fő tevékenysége. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében,  azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel. Amennyiben az Egyesület befektetési tevékenységet végezne, Közgyűlése köteles befektetési szabályzatot készíteni és elfogadni.

Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket,  amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

Az Egyesület ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint az egyesületi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat.

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és megyei, valamint fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.

Az Egyesület besorolási kategóriája: közhasznú szervezet.

  1. Az egyesület tevékenysége:
    • nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés
    • kulturális tevékenység
    • kulturális örökség megóvása

Az egyesület céljának megfelelően az alábbi (konkrét) közhasznú tevékenységet fejti ki: [Ectv. 34. § (1) bekezdés a) pont]

 

Közhasznú tevékenység

Közfeladat

Jogszabályhely

1.

nevelés           és          oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés

nevelés           és          oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés

2011. évi CXC tv 2. § (3)

2011. évi CXC tv 4. § (1) a)-u)

2.

kulturális tevékenység

kulturális tevékenység

1991. évi XX tv. 121. § a)-b)

3.

kulturális örökség megóvása

kulturális örökség megóvása

2001. évi LXIV tv 5 § (1)

III.

Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

 

 

  1. Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesüljön  az egyesület közhasznú

szolgáltatásaiból. [Ectv. 34. § (1) bekezdés a.) pont]

  1. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. [Ectv. 34. § (1) bekezdés d.) pont]
  1. Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a jelen alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez. [Ectv. 34. § (1) bekezdés b.) pont]
  1. Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja. [Ectv. 34. § (1) bekezdés c.) pont]
  1. Az egyesület a működésének, szolgáltatásainak, azok igénybevételi módjának nyilvánosságát az egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán való közzététel útján biztosítja. Az éves beszámolót és a közhasznúsági mellékletet minden év május 31. napjáig az egyesület székhelyén kihelyezett hirdetőtáblán közzéteszi. [Ectv. 37. § (3) bekezdés d.) pontja]
  1. Az egyesület közhasznú tevékenységével kapcsolatosan keletkezett iratok - a törvény alapján nem nyilvános adatok kivételével - nyilvánosak, azokba bárki betekinthet, és a saját költségére másolatot készíthet. Az iratbetekintésre és iratmásolásra vonatkozó igényeket írásban, az egyesület elnökségéhez címzetten kell előterjeszteni. Az elnökség az iratbetekintést és az iratmásolat kiadását az egyesület székhelyén, az igény bejelentésétől számított 8 napon belül köteles biztosítani a kérelmező számára. [Ectv. 37. § (3) bekezdés c.) pont]

IV.

Tagdíj

 

  1. 1. Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege 12.000,- Ft, amelyet a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év május 31. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.

Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év május 31. napjáig köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

v.

A tagság

 

 

  1. 1. Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.

VI.

A tagsági jogviszony keletkezése

  1. 1. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

VII.

A tagsági jogviszony megszűnése

  1. A tagsági jogviszony megszűnik: a./ A tag kilépésével.

b./ A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével. c./ A tag kizárásával.

  1. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.
  1. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban - póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel - felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

VIII.

A tagok jogai

  1. 1. Az egyesület tagja jogosult:

a./ az egyesület tevékenységében részt venni b./ az egyesület szolgáltatásait igénybe venni

e./ a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni

  • ./ az egyesület irataiba betekintetni
  • ./ arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.

A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

IX.

A tagok kötelezettségei

  1. 1. Az egyesület tagja:

a./ Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét. b./ Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.

e./ Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.

d./ Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

x.

Az egyesület szervei

  1. Az egyesület szervei: a./ Közgyűlés

b./ Elnökség

A Közgyűlés

 

  1. A közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve.
  1. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
  1. az alapszabály módosítása;
  2. b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
  3. e) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;
  4. d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
  5. e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének -elfogadása;
  6. j) közhasznúsági melléklet elfogadása;
  7. g) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
  1. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető

tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;

  1. a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
  2. j) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
  1. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. A közgyűlés ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. [Ectv. 37. § (1) bekezdés]
  1. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). [Ectv. 37. § (2) a) pont]

A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

  1. Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
  • ./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
  • ./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

  1. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
  1. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.
  1. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).
  1. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
    1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
    2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
    3. e) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  2. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
  3. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  4. j) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A közgyűlés  határozathozatalában  nem vehet részt  az a személy, aki vagy  akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

  • ./ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
  • ./ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által

megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. [Ectv.

  1. 38. § (1) és (2) bekezdés]
  1. A közgyűlés határozatát - az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában - egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. [Ectv. 37. § (2) a) pont] A közgyűlés az éves beszámoló jóváhagyásáról az általános szabályok szerint dönt.[Ectv. 37. § (2) d) pont] Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
  1. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.[Ectv. 37. § (3) b) pont]

Elnökség

 

  1. Az elnökség az egyesület 5 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
  2. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja maximum 5 év időtartamra. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
  • ./ a megbízás időtartamának lejártával;
  • ./ visszahívással; c./ lemondással;
  • ./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
  • ./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a  jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

  1. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő  ügyvezetési  feladatait  személyesen  köteles  ellátni. Nem  lehet vezető

tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

  • ./ amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
  • ./ amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
  • ./ amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
  • ./ amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. [Ectv. 39. § (1) és (2) bekezdés]

  1. Az egyesület vezető tisztségviselői:

Az egyesület elnöke:

Török István János, 2017 Pócsmegyer-Surány, Rózsa u. 84., an: Baumgartner Mária

Az elnökség tagjai:    Punk Ferenc, 8230 Balatonfüred, Völgy u. 12.

Barabás Zoltán, 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/G Dulai Norbert 3530 Miskolc, Vörösmarty u. 30.

Vantal Gábor Attila, 3524 Miskolc, Jósika u. 18.

Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el. A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános. A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

  1. Az elnökség hatáskörébe tartozik:
  • ./ az egyesület napi  ügyeinek   vitele,  a  hatáskörébe    tartozó    ügyekben    a  döntések meghozatala;
  • ./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
  • ./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
  • ./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
  • ./ a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

f./ az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

g./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre; h./ a tagság nyilvántartása;

i./ az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése; j ./ az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

k./ az egyesületet érintő megszűnési  ok fennállásának  mindenkori  vizsgálata  és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

1./ a tag felvételéről való döntés.

mldöntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal

  1. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tarja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

Az elnökségi ülésre szóló meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

Az elnökség ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. [Ectv. 37. § (1) bekezdés]

  1. Az elnökség határozatát - az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában - egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

  1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  3. e) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  1. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
  2. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  3. j) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

  • ./ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
  • ./ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. [Ectv.

  1. 38. § {l)és (2) .be,kezdés]
  1. 20. A:z elnökségi iilé.sr&l jegyzó'könyvet kell felvenni, amelyet a jeforuvő e1n.ökségi tagok írna;k afá.Ajegyzőkönyv 'imtalmazZé:l a határozatok sorszámát a dontéséjiek taqal.rn,at, időpontját. és h,atályát, illetve a,dőntést támogatók és ellenzők szátnányát(ha lehetségs, személyét),

Az 'elnökség határöZatait az elnökségi ülés:en szóban .kihirdeti és. az érintett tag(okk)a1a

hátározat meghozatalát követő 8 ·napon belül írásban, igazolható módon "is közli ·a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyide.]űleg. [Ectv. 37. § (3) b) pont]                      ·   .           ·

2;1.    A közgyűlés éS az elno:kség, p.atáro.zatah az.elnökk:öteles a Határozatok Könyvébe b'evezetn:i·a

9 és a 2D. pont szerinthidattartalöítiínal. [Ectv. 31. §(3) a}pontJ

XI.

Záró rendlkezsk

A2 álapszabályban nem szalJályozott kérdésekre. aJ>olgári Törvenykfü1yvrö1szóló 2013..évi V. törvény (Ptk.}és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek miikődéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak. Amód,osításokkal - gységes- szerkezetbe fpglalt 'létesítő okirat - a kérelmező illetve a jogí képv:í$elő - igaz@lja" style="color: rgb(90, 49, 31); text-decoration: none; outline: none;">igaz@lja, hogy a létesítő okirat egységes ·szerkezetbe foglalt szfuiege megfelel a módosítások alpján hatályos tartahnának. A módo·sitásra a -székhely áthelyezése miatt ketült ·sör, m:ely m6dosítástaz okirat dőlt b:etűvel tartalmaz.

 
 

Kelt: Tihany, 2017. április 4. napján

Török István János 

Elnök

Dulai Norbert

pénztáros

Vantal Gábor Attila

Egyesület titkára

Bejelentkezés

Partnereink

Baromfiudvar
E6d69b8381248c2797242765412faf90
Logo Sef
Logo Tp
Logonew
Mngsz
Vendeglatas00
Wacs

Copyright © 2017 Schnitta Egyesület. Minden jog fenntartva.